Író: Karl Korsch, 1931.
Először megjelent: "Politics " folyóirat, 1946. május, New York.
HTML/Fordítás: P.G.
1) Nem sok haszna van a történelmi folyamatban az egyén döntő szerepének szubjektivista doktrináját egy másik, éppoly absztrakt doktrinával szembeállítani, amely egy adott történelmi folyamat szükségletéről papol. Hasznosabb a lehető legpontosabban megvizsgálni azokat az antagonisztikus viszonyokat, amelyek a társadalom egy adott gazdasági formájának termelésének anyagi feltételeiből fakadnak a benne résztvevő társadalmi csoportok számára.
2) Sok fény derül a történelemre azáltal, ha egy történelmi folyamat minden állítólagos szükségszerűségét az alábbi kérdésekkel szembesítjük:
a) szükségszerű mely osztályok akciója által?
b) mely módosítások lesznek szükségesek azoknak az osztályoknak akciójában, amelyek az állítólagos történelmi szükségszerűséggel néznek szembe?
3) A társadalom egy gazdasági formájának különböző osztályai és osztályfrakciói között létező antagonisztikus viszonyok vizsgálatában célszerű figyelembe venni nemcsak az anyagi, hanem az ideológiai formákat is, amelyekben az ilyen antagonisztikus viszonyok előfordulnak a társadalom egy adott gazdasági formáján belül.
4) Egy doktrina (elméleti rendszer, mondatok és működési szabályok bármely halmaza, mely egy elmélet vagy egy meggyőződés állítására és alkalmazására használatos) tartalmát nem tisztázhatjuk, amíg nem hozzuk azt kapcsolatba a társadalom egy adott gazdasági formájának tartalmával és ezen társadalom meghatározott osztályainak anyagi érdekeivel.
5) Szükségtelen azt feltételezni, hogy egy doktrina objektivitása sérülne azáltal, hogy módszeresen kötődik meghatározott osztályok anyagi érdekeihez és gyakorlati tevékenységeihez.
6) Valahányszor egy doktrinát hívei nem kapcsolnak egy meghatározott osztály anyagi érdekeihez, gyakorta megalapozott azt hinni, hogy e doktrina hívei védeni célozzák általa a kérdésben forgó társadalom uralkodó osztályainak érdekeit. Ezekben az esetekben, egy adott doktrina osztályfunkciójának elméleti felfedése egyenlő az abban a társadalomban elnyomott osztályok ügyének gyakorlati felvételével.
7) Ebből a tényállásból és ebből az elméleti felismerésből fakad a tudomány objektív és szubjektív partizán természete.